Mi befolyásolhatja még a hajó stabilitását? Az előző részben szó volt a hajó súlyelosztásáról, terheléséről, illetve arról, mitől is úszik voltaképpen a hajó. Most haladunk tovább a hajó stabilitásának kérdésköre mentén röviden.
Nem csak a hajó súlya, azaz terheltsége lehet befolyásolható, hanem az is, ha víz jut a hajótestbe, hisz ezáltal a felhajtóerő csökken. ( lásd előző cikk szürke, keretes része ). Hogyan kerülhet víz a hajótestbe? Két módon ha a leggyakoribb eseteket nézzük. Az első, ha a megtörő hullám beteríti a hajót.
Mindig figyelj arra, hogy ne jusson be víz a hajótestbe.
A másik eset a lékesedés, vízbetörés. Ez lehet sérülés következménye ( ez esetben sincs veszve minden, itt egy rövidebb leírás, hogyan kezelhető a helyzet ) de lehet technikai probléma is, ha a mosdó, vagy fenékvíz szivattyú kivezető szelepe ( ha vízvonal alatti ) beengedi a vizet. Vitorlázásnál előfordulhat, hogy annyira döl a hajó, hogy a wc kivezető szelepe kerül a vízvonal alá, és ha nincs elzárva, akkor a közlekedőedények elvén a víz megtalálja befelé az utat.
A betörő víz másképp is veszélyes a stabilitásra. Egyrészt van a bent levő víztömegnek egy tehetetlensége, mely fokozza a hajó mozgási energiáját billegés közben, illetve próbál mindig a legalacsonyabb rész felé törni, így ha ez egy billenés esetén a hajó oldalára esik, azaz a középvonaltól eltolva, a hajó megdől, ezáltal a súlypont is kimozdul a középpontból.
A súlypontot sokszor figyelmetlenségből változtatjuk meg. Lásd a mellékelt képen. Ebben az esetben a radar, illetve egyéb felszerelések az árbocon minél magasabbra való rögzítése is befolyásolja a stabilitást. Ezért szokták nem az árboc csúcsára, hanem nagyjából fél távra felszerelni keresve az összhangot az egyensúlyban.
Csökkentheti a hajó stabilitását a hajó sebessége is. Ez leginkább a siklótestű hajókra igaz. Ezeken a hajókon a súlypontot a két motor biztosítja a vízvonal alatt. Azaz a két motor súlya. Amikor eg ysiklótestű hajó eléri az optimális sebességet, kiemelkedik a vízből ( siklásba jön ), így a súlypont is feljebb kerül, ami által érzékenyebb lesz a súlypont elmozdulására.
Az utolsóként de nem utolsó sorban a tehetetlenség és az interferencia ( azonos amplitúdóval találkozó hullámok gyengíthetik, de fel is erősíthetik egymást ), is okozhat kellemetlen perceket. A hullám billenti a hajót, a hajó átveszi ezt a ritmust tovább erősítve a hullám hatását, szélsőséges esetben a hajót átbillentve az egyensúlyi súlyponton a hajó felborulását eredményezve
Ez utóbbi esetre ( is ) azért van megoldás. A haditengerészet régóta alkalmazza, de mostanában kezd betörni a kedvtelési vagy civil hajók piacára is a giroszkóp elvén működő stabilizátor, melyet bekapcsolva a hajót egyensúlyban tartja, a hullámzás hatásait nagyrészt semlegesítve
