Sajnálatos módon a legtöbb “iskolában” kevés szó esik a stabilitásról. És nem csak a mentális…. 🙂 Hanem a hajó stabilitása a téma, hisz elég sok gondtól óvhatod meg magad, ha tisztában vagy ezekkel.
A hajótest, ahogy mondani szokták, vagy ahogy már hallottad, folyamatosan a számára legkényelmesebb pozíció felé törekszik. Ez egytestű hajóknál az oldalán fekve a fenéken, katamaránoknál fejjel lefelé a vízen lebegve. De a viccet félretéve. A hajó azért úszik, mert a víz felhajtó ereje fent tartja. De ennek ellenére folyamatosan igyekszik a számára optimális testhelyzetet felvenni.
Ezt megakadályozandó létezik a tőkesúly, keel, mely a vitorlásoknál elég egyértelmű. illetve motoros hajóknál a hajógerinc, illetve a vízvonalnál alacsonyabbra helyezett súlypont szolgálja ugyanezt a célt. Értelem szerűen csak bizonyos határig.
Stabilitás és a felhajtóerő együttesen nem más, mint egy folyamatos pengeélen való tánc. Hisz nem csak a gravitáció és a felhajtóerő az ami harcol, hanem a hullámzás is, illetve a hajó tömeg középpontja is bele bele szól a hajó viselkedésébe. Ezért pár jó tanáccsal szolgálnék feléd, hogy mint fentebb írtam, megkíméld magad pár kellemetlenségtől. Lehet számodra ez már régen ismert információ, de sajnos nap mint nap láthatsz olyanokat a vízen, akik számára újdonság lesz. Tudom, most valószínű azt gondolod, hogy egy 45 lábas vitorlásnál ez miért fontos, de egyrészt azzá válhat, másrészt nagyobb hajókat is láttunk már bajba kerülni emiatt, valamint ott a dinghi, azaz boci, melynál már kritikus lehet.
Az álló hajóra két erő hat: a gravitációs erő és a víz felhajtó ereje. Ha a kettő megegyezik, akkor a hajó fennmarad a vízen. A felhajtóerő a közeg (víz és hajó) sűrűségétől függ. A sűrűséget úgy számítjuk ki, hogy a tömeget elosztjuk a térfogattal. {A (4°C-os, tiszta) víz sűrűsége 1 g/cm3.}
Habár a vas (vas hajó esetén) a víznél sűrűbb, de ezt a víznél ritkább levegővel töltött hajótest ellensúlyozza. Sőt, le is csökkenti a vas sűrűségét, mert nagyobb térfogatban van jelen. A hajó átlagsűrűsége ezáltal kisebb lesz, mint a vízé. Tehát a víz átlagsűrűsége nagyobb, ezért nagyobb lesz a víz felhajtó ereje is. Így a felhajtóerő fenntartja a hajót, ami így nem süllyed el.
Lássuk hát röviden, mire figyelj oda…
Túlsúly
Soha na poakold fel a hajódat annál nagyobb súllyal, mint ami a hajólevélben szerepel mint maximális terhelés. Egyrészt nehezebben lesz manőverezhető. másrészt kisebb hajók esetén a vízvonal is eléri azt a szintet, amikor egy egy átcsapó hullám már gondot okozhat. Illetve ne feledd, a felhajtóerőt is befolyásolja, hogy mennyi levegő van a hajótesten belül.
Súlyelosztás I.
Erre a legszomorúbb példa a Földközi-tengeren pórul járt bárkák. Amikor egy oldalra kerül minden súly, a hajó kibillenhet az egyensúlyi állapotából és felborulhat. Nem csak kis hajóknál lehet veszélyes, habár értelem szerűen egy kedvtelési célú hajózás alatt egy 15 tonnás hajót 5-6 fő nem fogja felborítani. Ellenben pl a dinghinél már okozhat problémát.
Súlyelosztás II.
Szintén kisebb hajóknál, dinghi esetén okozhat fokozott problémát ha a hajó orr nehéz, esetleg far nehéz. Amennyiben orr nehéz, akkor a hajó könnyen belefúrja magát a vízbe még kisebb hullámzás esetén is, ha farneház, akkor meg egy hullám egyrészt túlságosan megdobhatja a hajót, másrészt az irányítása is körülményessé válhat. Egyik eset sem ideális. Amikor bepakolsz a hajóba, ezt mindig tartsd szem előtt.
Súlyelosztás III.
Az az optimális, ha a súly a vízvonal alatt helyezkedik el. Épp ezért figyelj oda, főleg kisebb vitorlásoknál, hogy ne pakolj jelentős súlyt a vízvonal fölé.
Ha ezeket a tanácsokat be és szem előtt tartod, akkor nagy fokban hozzájárulsz a hajód/csónakod stabilitásához és biztonságához.
