Viharhajózás
Sok, elég jó leírás és tanács létezik a viharvitorlázás témakörében. Épp ezért itt most nem feltétlen a szigorú technikai leírások helye lesz, hanem inkább arról fog szólni, hogy tehetjük kapitányként biztonságossá a helyzetet, ha egyszer belekeveredünk.
A felkészülés két részből áll. Az egyik a fizikai, a másik a pszichikai felkészülés.
Pszichikai felkészülés.
Mindig maradj nyugodt….
A Kapitány azért kapitány optimális esetben, mert neki van meg a kellő tapasztalata ahhoz, hogy a legénységet és a hajót egyaránt biztonságosan tudja irányítani, vezetni. Neki van meg a tapasztalata, tudása ezekhez a helyzetekhez. Hangsúlyozom, optimális esetben. Ebből kifolyólag bármilyen nehéz helyzet is adódik, a legénység mindig tőle fogja várni a megoldást, ő lesz a mintakép. Hogy ez miért fontos? Egyszerű. A Kapitány SOHA nem eshet pánikba, sosem mutathatja ki, hogy nem uralja a helyzetet. Miért? Ha a legénység, aki a kapitányra bízza magát, elég hamar pánikba eshet, ha azt látja, a kapitány is ezt teszi. Innen meg egyenes az út a kezelhetetlen helyzethez. Ez nem azt jelenti, hogy kapitányként sose félj. A félelem tartja életben a hajóst. Aki nem fél, az hamar kint marad a vízen… De a legénység felé ezt soha ne mutasd, maradj nyugodt és határozott. Ha ők nyugodtnak látnak, akkor ők is nagyobb eséllyel őrzik meg a nyugodtságukat. Azt hiszem, ennek előnyeit nem kell ecsetelnem.
Soha ne vitatkozz…
Miért kerültünk viharba? Miért történt ez vagy az? A legénység sokszor fog éles szituációban ilyen kérdésekkel bombázni. Ne állj le vitatkozni, ne állj le magyarázkodni. A hajózás ilyen. A vihar a hajózás része. Nagy része elkerülhető ugyan, de ha kint vagy és akkor csap le váratlanul, arról nem te tehetsz, nem tehetsz ellene semmit. Egy dolgot tehetsz. Megoldod a helyzetet és biztonságban hazaviszed a hajód és legénységed. Ha elkezdesz vitatkozni, akkor azzal is csak a rólad kialakult képet gyengítheted, másrészt tudd, hogy ezt a reakciót a félelem váltja ki az emberekből vagy a pánik. Ha erre még parazsat dobsz…
Nem kell mindig vitorlázni…
Amennyiben a legénységen látod, hogy a komfortérzetük csökken ( ha csak egy ilyen embert látsz, akkor már lépj! ), húzd be a vitorlát és indítsd a motort. Oldalszél esetén a mainsailt ha reffelve fent hagyod, de a boom-ot behúzod középre, megfoghatod a dülöngélést. Sokat javít az emberek komfort érzetén, ha hallják a motort, nem dől annyira hajó, kevesebb dologra kell figyelni.
Legyen mindenki biztonságban…
Hevederek legyenek a kormánynál levőkön, a legénység meg vegye fel a mentőmellényt még lent a szalonban. Ehhez tartozik, hogy ilyenkor jó, ha eleve nem eldugott helyen tartod ezeket, hanem előkészíted/készítteted.
Mindig legyen egy B terv…
Ha beüt a baj, mindig legyen egy B terv. Egy öböl, egy kikötő arra az esetre, ha meg kell húzni magatokat valahol. Igaz, nem tudjuk sosem előre milyen vihar csap le, milyen irányból, de ha van a kezedben egy két lehetőség, az sokat segíthet. Pilot könyv….
Gyakoroljatok…
Még csendes időben amolyan felkészítés jelleggel gyakorolj a legénységgel. Vegyék fel a mellényt, próbálják ki a hevedert, az egyes feladatokat ( pl vitorla leengedése ). Így ha kell, akkor már nagyjából tudni fogja mindenki, mi a dolga, mi a teendő. Nem lesznek képzett tengerészek, de ez is több lesz a semminél.
Bízz a hajóban…
Igen, nagyon fontos. Egy hajó sok mindent kibír. Nem fog egy kis vihartól azonnal felborulni, stb… Egy ellensége van a hajónak a viharban, az a part. Amíg a nyílt vízen vagy, sokkal nagyobb az esélyed a baj elkerülésére, mint ha a part közelben, csatornában, vagy szigetek között lennél.
Legyen pihent a legénység…
Tartós rossz időben, aki nincs szolgálatban a legénységből, az próbáljon meg pihenni, aludni. Egy fáradt, összetört csapat reakció ideje csökken, a feladatmegoldó képessége is. Aki éppen nem végez feladatot, akkor, ha tud, aludjon, pihenjen.
A hajó fizikai felkészítése
Legyen rend a kabinokban, szalonban…
Ne legyen kupi, legyen rend. Erős hullámzásban ne tetézzük a bajt azzal, hogy kések vannak a padlón vagy törött üvegek, a kiömlött levesről és ezáltal „jégpályává” változott szalonról ne is beszéljünk. Talán itt történik viharban a legtöbb sérülés.
Jó
Rossz
Rögzíts mindent jól a fedélzeten…
Kösd le jól a bocit, rendezd el a köteleket, hogy ne akadjon bele senkinek a lába, ha vitorláztok, akkor úgy rendezd le, hogy le legyen rajta csomó, ne keletkezzen hurok ha megszalad, és ne maradjon semmi olyan a fedélzeten, ami elszabadulhat, vagy sérülést okozhat. Például poharak, evőeszközök, üvegek…
Mindenki öltözzön fel…
Ne legyen mezitlábazás, papucsozás viharban. Ha megszalad egy kötél, amire rálépsz, csúnya égés lehet a vége, vagy ha belelépsz valamit összetört dologba. Plusz a komfortérzet. Az ember jóval többet kibír akkor, ha a komfortérzete meg van. Ha nem fázik, nem vizes mindene.
Mentőmellények, hevederek legyenek előkészítve…
Minden mellény, heveder legyen előkészítve, hogy ha szükséges, ne kelljen keresgélni. Charter hajókon sokszor az ágy alatti tároló rekeszben tartják a mellényeket, ezeket baj esetén elővenni. Az elsősegély doboz is legyen könnyen elérhető helyen.
Mindig reffelj…
A biztonságos hajózás titka, hogy a legkisebb kockázatot is kerüld el. Abból még sosem volt baj, hogy valaki több vitorláz húzott be, de abból igen, ha valaki túl sokat hagyott fent. Az öreg tengeri medvék épp azért lettek öreg tengeri medvék, mert nem próbáltak meg birokra kelni a természettel. Hidd el… Lehet bármennyire vagány, belevaló, a tenger és a természet mindig erősebb. Arról nem is beszélve, hogy ha charter hajóval
Reffelésre van itt egy táblázat, iránymutatóként. Katamarán hajókon vagy találsz egy leírást, hogy mekkora szélnél mekkorát reffelj és ezt köteles is vagy tartani, ha nincs ilyen, akkor egy lépéssel mindig előbb reffelj. Van aki a mainsailt, van aki a jib-et reffeli elobb. Én annak a híve vagyok, hogy a mainsaill-el kezdjük. Ennek oka, hogy ha azzal történik valami, akkor az nagy galibát okozhat, míg ha a jib okoz bajt, azt ki tudod engedni vagy egy mozdulattal le tudod vágni.
