A kereskedelmi hajókon a papír alapú térkép hamarosan megszűnik, de a kedvtelési célú hajókon megmarad. És mivel nincs végtelen mennyiségű energia a hajón, illetve bármikor történhet egyéb műszaki probléma ami által a plotter nem működik tovább, szükséges ismerni a papír alapú térképeket és az ezekkel való munkát. Most a pozíció meghatározásának módját nézzük meg, de abból is nem a több ( 2,3 vagy több ) iránylat, hanem csak egy iránylat esetén. Például csak egy sziget van látótávolságban egy világító toronnyal.
Amennyiben csak egy iránylatunk van, akkor is lehetséges a pozíciónk meghatározása. Húzunk egy iránylatot ( A ) a kinézett objektumtól vagy partszakasztól, illetve megnézzük a haladási irányunkat ( C ), amit szintén felviszünk a térképre. Jegyezzük fel az időpontot ( amikor az iránylatot mértük ), 
és a sebességünket. Ezt követően fél óra múlva ismét mérünk egy iránylatot ( B ) az előző objektumhoz, és azt is felvisszük a térképre időponttal együtt. ( Az időpont felvitele a térképre nem fontos a pozíciónk meghatározása szempontjából, de segít dokumentálni az utat, illetve segít elkerülni a tévedést, ha esetleg nem jegyeznénk meg, mikor vittük fel az első iránylatot a térképre. – saját javaslat, mindig írjuk fel ) Ezt követően a mi irányunkra felvisszük a megtett távolságot az “A” szakasztól ( idő és sebesség adatokból kiszámítható, pl 5 csomós sebesség esetén fél óra alatt 2,5tmf ), és az “A” szakaszt az irányunk mentén ( C ) annyit csúsztatjuk a szögét nem változtatva, amennyi távolságot adott idő alatt megtettünk. Ahol A és B szakasz metszi egymást, az lesz a pozíciónk B iránylat mérésének időpontjában. Ebben az esetben is elég pontos pozíciót kapunk, de a hátrányának tűnhet, hogy nem “azonnal” kapjuk meg a pozíciónkat. Persze emellett ne felejtsük, hogy minél több iránylatunk van, annál pontosabb lesz a pozíciónk meghatározása.
és a sebességünket. Ezt követően fél óra múlva ismét mérünk egy iránylatot ( B ) az előző objektumhoz, és azt is felvisszük a térképre időponttal együtt. ( Az időpont felvitele a térképre nem fontos a pozíciónk meghatározása szempontjából, de segít dokumentálni az utat, illetve segít elkerülni a tévedést, ha esetleg nem jegyeznénk meg, mikor vittük fel az első iránylatot a térképre. – saját javaslat, mindig írjuk fel ) Ezt követően a mi irányunkra felvisszük a megtett távolságot az “A” szakasztól ( idő és sebesség adatokból kiszámítható, pl 5 csomós sebesség esetén fél óra alatt 2,5tmf ), és az “A” szakaszt az irányunk mentén ( C ) annyit csúsztatjuk a szögét nem változtatva, amennyi távolságot adott idő alatt megtettünk. Ahol A és B szakasz metszi egymást, az lesz a pozíciónk B iránylat mérésének időpontjában. Ebben az esetben is elég pontos pozíciót kapunk, de a hátrányának tűnhet, hogy nem “azonnal” kapjuk meg a pozíciónkat. Persze emellett ne felejtsük, hogy minél több iránylatunk van, annál pontosabb lesz a pozíciónk meghatározása. 