Első körben kezdeném azzal, hogy ezzel a cikkel nem a viták felkorbácsolása, nem a felelősök felmentése, vagy újabb felelősök keresése a cél. Tengeren hajózom, így ebből a szemszögből közelítem meg a kérdést. Ez csak egy gondolat sor, amit megpróbálok pártatlanul lefuttatni a tragédia kapcsán.
Hableány vs Viking ahogy én gondolom. Ami nem azt jelenti, hogy jól gondolom de nekem ezek a kérdések futottak át az agyamon miután többen kérdeztétek a véleményem…. Vágjunk bele….
Kicsit elkalandoznék előtte. A hajózásban vannak szabályok, van hierarchia, elég jól körülírt módon. Illetve van amikor az életszerűség felülírhatja a hierarchiát. Ezt azért fontos leírnom, mert a gondolatmenetemnek ez az egyik pillére. A szürke keretes részben láthatjátok a hierarchiát. Ebből most a merülése miatt manőverezőképességében korlátozott hajót emelném ki. A “piramis” alján a géphajó, a csúcsán a manőverképtelen. Ezt csak azért emelném ki, mert ha egy hajó lehet merülése miatt manőverezőképességében korlátozott, akkor előfordulhat, hogy egy hajó a magassága miatt manőverezőképességében korlátozott.
- Géphajó
- Vitorláshajó
- Halászhajó
- Manőverezőképességében korlátozott hajó
- Merülése miatt manőverezőképességében korlátozott hajó
- Manőverképtelen hajó
Én is így tanultam és így is adom tovább, hogy minden helyzetet felül ír az, hogy a hajó és a legénység biztonsága ne kerüljön veszélyes helyzetbe, azaz kerüljünk el minden kockázatot. Ergo ne húzogassuk az oroszlán bajszát. Tényleg nem érdemes, mert ha bekövetkezik a baj, nem biztos, hogy megnyugtató azzal érvelni, hogy nekem volt elsőbbségem. Sokaknak ez már nem segítség.
Mindig, minden esetben a hajó és a legénység biztonsága az első! Épp ezért a legkisebb kockázatot is kerülni kell függetlenül az előnyadási/kitérési szabályoktól.
Erre a két gondolatsorra fűzném fel a gondolataimat. Ismétlem, saját vélemény, nem a tutit akarom megmondani és igazságot sem kívánok tenni…
Kezdjük azzal amit eddig tudunk.
- A Viking gyorsabban haladt a Hableánynál, de elsőbbséget kellett volna adnia a Hableánynak.
- A híd előtt a két hajó párhuzamosan haladt.
- Nem történt sem hangjelzés, sem rádió használat.
- A Viking nem egyből kötött ki a Jászainál, hanem megállt a Hableány felett, azaz nehezítette a bent rekedtek felszínre jutását.
- Később sem hívott segítséget, a mentést más hajók kezdték meg.
Kezdeném azzal, hogy habár jogilag két nagy hajóról beszélünk, valójában elég nagy az eltérés a két hajó között méret és ezáltal viselkedés szempontjából. Az egyik egy 80 tonnás, a másik egy ezer tonnás hajó. Ehhez vegyük hozzá a tehetetlenséget, azaz azt a tényt, hogy egy 1000 tonnás hajó manőverezhetősége és egy 80 tonnásé nem ugyanaz. Miért tartom ezt fontosnak? Mert a kitérési szabályt ez is felül tudja írni. Ha én könnyebben manőverezem, akkor én térek ki, amennyiben elkerülhetek vele egy veszélyes helyzetet. Bár itt inkább összetett a dolog. Mekkora a Viking hajó? Mármint a vízvonal feletti magassága. Az emelkedett vízállásnál szerintem számára szűkebb volt átmenni a híd alatt, azaz nem volt sok helye jobbra vagy balra kitérni, mert vagy magában, vagy a hídban tesz kárt. Itt jön képbe amit a fentebb írtam, hogy magassága miatt manőverezőképességében korlátozott hajó.
Nem tudjuk mi történt. Mi történt menet közben, mi történt a hídon, mi történt a fejekben. Így ez egy fantazmagória lesz, ahogy minden találgatás az. Haladt egymás mellett párhuzamosan a két hajó. A nagyobbik ( Viking ) olyan pozícióban, hogy átférjen a híd alatt. Gyorsabban ment mint a Hableány, de mivel párhuzamosan haladtak addig nyugtázta, hogy nincs gond majd ráfordult arra az irányra, ami neki megfelelő volt, hogy átférjen. Fontos, hogy a mérete (magassága ) miatt sok lehetősége nem volt manőverre.
Két hídpillér közötti távolság kb 60 méter. A hajó szélessége: Viking 12 méter, Hableány 4,8 méter. A Vikingnek a magassága miatt a középvonaltól kb +/-5 méter mozgástere volt. A Hableánynak a pillér és a Viking között maradt volna ~24 méter azaz reálisan kb 20 méter.
Nem hajósoknak. A videón az látszik, hogy a Viking lassan ment, azaz megállnia is könnyű. De a videón csak az SOG látszik, azaz a föld feletti sebessége, valójában a Duna áramlott kb 10 csomós sebességgel, a Viking haladt SOG 15 csomóval, akkor az azt jelenti, hogy a TS, azaz valós sebessége 25 csomó. Ezt 1.8-cal szorozva 45km/h jön ki. 1000 tonnát megállítani ekkora sebességnél…
Viking joggal gondolhatta, hogy a Hableány is látja őt és az irányát, sebességét élőben, radaron, AIS jeladón ( Radar és AIS is jelzi a másik hajó helyzetét, irányát, sebességét és az esetleges ütköző pályát ), tehát tisztában van azzal, hogy ő ott van és milyen sebességgel jön. Épp ezért a párhuzamos útvonal miatt nyugodtan haladt a nyílás közepe felé. Ezután valamiért a Hableány úgy döntött, keresztezi a Viking útját ( Viking ráfordult a hídra, Hableány ment egyenesen tovább és így keresztezte a Viking útját ). Itt ami felmerült bennem kérdés. Ha figyelt a Hableány, miért nem látta, hogy jön a Viking? Ha keresztezi az útját, azt ő is közölhette volna a Vikinggel, hisz a Viking elég “kötött pályán” közlekedhetett a híd pillérek közötti íve miatt, hogy elférjen. Másrészt az elsőbbség az egy dolog, de sosem hajthatunk végre úgy manővert, hogy azzal a másik hajót váratlan manőverre kényszerítsük. Még ha előnyünk is lenne.
Hajózásban minden pillanatban fokozottan kell figyelni, főleg nehezebb forgalmi helyzetben 360°-ban körbe. Nem csak előre, oldalra, hanem hátrafelé is. Tehát nem lehet olyan helyzet, hogy nem látod, ha hátulról jön valaki.
Szóval a Hableány így figyelmeztethette volna a Vikinget. Még ha nem is kötelessége. Csupán csak figyelmességből. Hisz mindkét hajón életek voltak. Tehát a Viking hegymenetben haladt, párhuzamosan a Hableánnyal, majd a Hableány felé fordult, hogy “átférjen a tű fokán”. Mi történhetett a hídon? Elsősorban a Vikingen. Itt lesz fontos az a tény, hogy megállt az elsüllyedt hajó felett egyes híradások szerint. A Viking számára jött egy váratlan szituáció, hisz a másik fél felé irányt váltott, hogy átférjen a számára egyetlen lehetséges szűk helyen. Ezután nem hangjelzést adott vagy rádiózni kezdett ( pedig kellett volna! ), hanem visszavette a fordulatot, hátha elég lesz. Majd hátramenetbe is kellett tennie a gépeket, hogy ne legyen baj, de 1000 tonna nem fog megállni úgy, mint egy autó. Ezt abból gondolom, hogy ha ezt nem tette volna meg, nem áll meg az elsüllyedt hajó felett. Tehát az ütközéskor inkább már csak a tehetetlensége vitte előre. És sajnos egy ekkora hajótestnek a Hableány szinte egy szarvasbogár az autó szélvédőjén. Mivel sem jobbra, sem balra nem térhetett ki, más manőverrel nem próbálkozhatott. Figyelem, előtte párhuzamosan haladtak, tehát nem volt borítékolva, hogy a kisebb hajó keresztezni fogja az útját.
Én valahogy így gondolom/látom a helyzetet. Hibázott a kapitány…. HIBÁZTAK A KAPITÁNYOK! Miért?
HABLEÁNY
- Nem figyelte a környezetét ( mi van mögötte )
- Nem szólt a Vikingnek, hogy keresztezni fogja az útját. Nem kötelező, de nem telt volna energiába megtenni.
- Akkor is ragaszkodott az elsőbbségéhez, mikor a szituáció eleve veszélyesnek mondható volt.
VIKING
- Nem szólt előre a Hableánynak, hogy jelen van és közeledik.
- Közvetlen a baj előtt sem vette fel a kapcsolatot a másik hajóval
- Nem adott elsőbbséget, bár lehet nem is volt rá ideje
- Nem hívott segítséget
Sokan hivatkoznak a Bernoulli törvényre, de sajnos hibásan. Először is a törvény:
Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor ( a közeg most a víz, de levegő is lehet ) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár. Például, ha valaki egy papírlapot tart vízszintesen tartott tenyere alá és ujjai közé fúj, a papírlap a tenyeréhez tapad. Ennek oka, hogy a levegő sebessége a papír és tenyere közötti résben felgyorsul, nyomása lecsökken, a lap alatti nyomás azt a tenyeréhez szorítja. A Bernoulli-törvény pontosabban azt mondja ki, hogy áramló közegben egy áramvonalmentén a különböző energia-összetevők összege állandó.
Miért nem állja meg ebben a helyzetben a helyét? A Viking tolja maga előtt a vizet. Az alacsony nyomású zóna csak jóval a hajóorr mögött alakul ki, de a Hableány ezen a zónán kívül volt, a Viking orra előtt.
Pár gondolat levezetésként….
Jellemző a stílus és kultúra hiánya. Ha tehetitek, hallgassatok bele egy esti forgalmazásba a hajók között. Annyira utálja egymást a BKK, turistahajó, nagy túrahajó. kereskedelmi hajó közössége, hogy az már szinte rivalizálásba fordult már át. De ez is ok/okozat. Túlzsúfolt és rendezetlen a Duna Budapesti szakasza, ami generálja a feszültséget. Sokszor az egyes társaságok vezetése is stresszt tesz a kapitányok, legénység vállára. És az előbbi eredendően a hatóság hibája, hisz nem törődik ezzel az iparággal. A BKK és turista hajók jelentős részét nyugodtan hívhatjuk lélekvesztőknek, szerencsére akad már pár új példány, de kevés. Érdekli e ez a hatóságot? Nem. Az, hogy dugó van a Dunán? Nem. Pénzes persely a Duna…. És mint tudjuk a pénz felülír sok mindent sajnos.
Gondoljunk részvétellel a vízen maradottakra és családtagjaikra, nem acsarkodva és esztelenül vádaskodva. És bízzunk benne, hogy változik valami pozitív irányban a hajósokban, kapitányokban, hogy odafigyeljenek egymásra.
