Kicsit elmaradtak az utóbbi időben a posztok a weboldalon, akár az “aktuális” témában, akár a “kisokos”-t tekintve. Az ember nehezen ül le a gép elé, ha kint van a tengeren. 🙂

A manőver tréningen szerencsére ( azért picit rásegítettem ), ismét egy Bavaria 42 Match volt a hajónk. Auckland 50 volt a becsületes neve. Az indulási kikötő Biograd na Moru volt. Eleinte 3 hallgatóval vágtunk bele a munkába és mondhatni a természet igen kegyes volt hozzánk. Az első nap délelőtt a farral való kiállást gyakoroltuk, pontosabban csak a megközelítését a partfalnak. Nem volt szelünk eleinte, de délutánra megérkezett, így úgy döntöttünk, hogy inkább délután vitorlát bontunk. A Zadari-csatornában vitorláztunk egy kellemeset, lementünk Murterig és vissza Biográdba. Másnap délelőtt a mooring gyakorlása volt a fő csapásirány, délután már kicsit erősebb volt a szél ( 25 csomó körül ), így a gyakorlást abba hagytuk aznapra hisz a hajót törni nem túl boldogító. De erre gyógyír volt az esti peka, melyet a biogradi törzshelyen, a Konoba “Barba” étteremben pusztítottunk el. 🙂 Biogradba nem fogyni megy az ember. 🙂

Legalábbis az utóbbi időben…. :)))) A következő nap leszakadt a jugo, igen erős eső tette ki az egész napot. Így bent maradtunk a kikötőben. Délután érkezett meg a csapat 4. tagja, így felkészültünk a másnapi indulásra. A második 3 nap már egy túrázósabb kör volt, ahol a cél a minél több vitorlázás. Ezzel együtt megérkezett egy bora is, így az erős szeles vitorlázásba is belekóstolt a csapat, de szerencsére minden “szélsőség” a kezelhető határok között maradt. Ez most a bora esetén 27-35 csomós szelet jelentett és egy zsebkendőnyi orrvitorlával 6.3 csomót értünk el, ami megalapozta a jó hangulatot. Az éjszakát a Marina Kremikben töltöttük és szokatlan módon eléggé fütyült bent is a szél. Másnap átfordult a szél északiba, ellenben gyönyörű szép napos időnk lett. Úgy döntöttünk, hogy ez alkalmas egy Skradini kitérőre, hisz a Krka vízeséseket vétek kihagyni. A csütörtök délután egy kis túrával telt hát, eleinte picit felhős időben de aztán a ragyogó napsütés volt a mérvadó.

Innen péntek reggel indultunk vissza Biogradba. Próbáltunk korán visszaérni, hogy ne kelljen cselgáncsozni a többi hajóval az üzemanyagkút előtt, de csak lett belőle egy másfél órás sorban állás. Péntek este megint Konoba “Barba” és peka…. Maga a csapat összekovácsolódott, sokszor könnyezve röhögős hangulat lett rajtunk urrá. 

Ennek emlékére….. ( szigorúan nem félreértendő!) :)))

A többiek szombat reggel indultak haza, én 4 faluval odébb, Sukosanba, mert egy újabb csapattal indultam el a Nagy Kékre. Erről majd később számolok be.

Aki szeretne hasonló kalandok részese lenni, azok nem maradtak le még semmiről. 🙂

A Horvát hajóvezetői engedélyt idén megszerezheted, melyhez utána már csak gyakorlat kell és jövőre ha szánsz rá időt, önállóan is hajózhatsz. A hiedelemmel ellentétben egy jogosítványtól nem leszel hajós, de nálunk az a cél, hogy biztonságosan hajózz, így “nem engedjük el a kezed” a vizsga után. Az csak az első lépés. 🙂

Novemberben meg lesz egy komolyabb tréning, egy hetes.  Sokan azt hiszik, hogy ilyenkor már nem lehet hajózni. Nos ez tévedés. Sőt, igazán tanulásra ez alkalmas! Van szél, nincs még hideg, nincs tömeg. Plusz egy hét alatt 3 ország vizeit hódítjuk meg.