A cím kicsit félrevezető így utólag. 🙂 Hisz csak a kotori öbölben található friss tapasztalatokról írnék, illetve egy apró Horvát “mistake” helyzetről, amit jó ha fejben tartanak a hajósok. 

Minap voltunk Montenegróban egy határátkelős manőver tréning keretében. Dubrovnikból hajóztunk át, ennek a tréningnek a lényege a határátlépés menetének gyakorlása volt. És a legkönnyebben ez itt gyakorolható. A határátlépés menetét nem ereszteném bő lére, egyrészt mert nincs miért, másrészt most nem is ez lenne a fő téma. Dubrovnikban jelentkeztünk ki. Itt kérik, hogy hol akarunk bejelentkezni Montenegróba. Miután megadtuk, a lehető legrövidebb úton erre a bejelentkezési pontra kell menni. Elbliccelni nem érdemes, a crew listre felírják a kijelentkezés időpontját és a bejelentkezési kikötőjét is. Így előre érdemes kinézni, hol akarunk bejelentkezni. – Figyelem! Amennyibente is átmennél Montenegróba, akkor NE Kotor városában lépjetek be! Azt az információt kaptuk, hogy onnan akár egy ékezet hiba miatt is visszaküldik a hajót Horvátországba bírsággal együtt! A be és ki jelentkezéshez mindig Zelenika-t válasszátok! – Ha meg van a hely, akkor a szokásos menetrend. Dubrovnik, határállomás ( nagy, modern épület a híd előtti jobb oldali öbölben anyílt víz felöl nézve. ), onnan a Kikötői Kapitányság a crew listtel, majd onnan vissza a határállomás épületébe a lemásolt crew list két példányával és a vám irodába. Ha ez meg van, akkor uccu a fedélzetre és indulás. Érdekesség, hogy persze ezért is elkértek 150 kunát. Illetve nem az adminisztrációért, hanem azért, mert erre a fél órára kikötöttünk. 

Montenegró.

Beérve Montenegró területére a Kotori öböl szemben Herceg Novi városa tűnik fel. Ettől kicsit jobbra található Zelenika, ahol megállt az idő. 🙂 Kis apró teher rakpart, melynek bal oldalán van az elkerített terület, ahova ki lehet kötni. Óvatosan, mert teherkikötő voltát nem tagadja meg, hatalmas fekete gumibakok közé kell tetrisezni a hajót. Mondjuk max annyi a kellemetlenség, hogy megfoghatja a hajó oldalát a fekete gumi. Itt lesz egy kis pavilon, nagyon déli habitusú rendőrökkel. Nem kapkodnak, nyugodtak de nem kötekednek, segítőkészek. Itt útlevél ellenőrzés, majd ki kell menni a helyi Kikötői Kapitányságra, mely a kijárattól balra egy öreg épületben található kb 100 méterre. Egy iroda az egész. Itt 10 perces munka, elkérik a crew listet, kiállítanak egy újat ( 1 eredeti, 2 másolat ), kapsz rá egy matricát, valamint a permitet is, mely matricáját az árbocra kell feltenni. Ennek van egy minimális díja. 2 napra kb 20 euro. Innen vissza a kis konténerhez, ott a vámosokhoz majd a határőrökhöz ( Rendőr ), és a crew list két példányát le kell adni, az eredeti marad nálad. Ezután szabadon hajózhatsz Montenegró vizein. Fontos, hogy mielőtt beérsz az öbölbe, a montenegrói zászlót a jobb oldalra húzd fel, és ha van sárga zászló ( Q lobogó, avagy járványmentességet jelző lobogó ) azt is. A sárgát bejelentkezés után leveheted. Legrosszabb esetben ha elfelejted nincs baj, de a bejelentkezés után a kikötőben FEL KELL húzni a montenegróit. Ha nincs, akkor nem nagyon engednek tovább amíg nem veszel egyet, így indulás előtt érdemes ellenőrizni a meglétét. Innen mi a Kotori öböl belseje felé mentünk, a végcél Kotor volt. Figyelni kell a szélre, mert a hegyekből a tenger felé igen erős leáramlás van, elérheti a 20-30 csomós szelet is. Ez mindig az öböl vonalát követi. Ez a felső öbölben volt bosszantó, mert 100 méterenként változott a szél iránya, ereje ( 0 és 15 csomó között ), azaz kiszámíthatatlan volt. Apró burleszk a Zelenikai határátkelő mellől. Darwin díjas eset…. 🙂 Két rendőr valamit majszolva, ruháját unottan megigazítva elindul a kijárat felé. A rendőrség előtt a parton, talán 5 méterre a konténertől ahol a rendőrség van, egy ember búvárruhában úszkál. Odamennek a rendőrök, elővesznek egy fényképezőt és fotóznak. Megnéztük mit. Egy orvhalász volt a búvár, jó sok hallal. 🙂 Mennyi ész kell ahhoz, hogy ezt 5 méterre a rendőrség épülete előtt tegye? 😀

Az első kikötőnk Tivat volt, avagy Porto Montenegro. Nem voltunk biztosak a kikötésben, hisz 20 csomó feletti kereszt szél fújt át a kikötőn és elég cudarnak nézett ki a helyzet. Szerencsénkre mire ida értünk, a szél mérséklődött ( túlmentünk az öböl másik “bejáratán” ), így maradt Tivat és Porto Montenegró… És akkor Tivat-ról pár szó…. Orosz…. Rengeteg orosz. Ami persze egyáltalán nem negatívum, sőt! Hihetetlen szép a hely ( főleg a kikötő környéki városrész ) eszméletlen pénzt lapátoltak/lapátolnak a fejlesztésébe. Vadonatúj épületek, mérhetetlen tisztaság, csak elektromos autókat engednek be… Ilyen kell legyen, egy 21. századi tengerparti város. Persze azért meg van a kontraszt, hisz a negyeden kívül már nem ez a helyzet, de azért itt is érződik az “orosz rubel ereje”. 🙂 Maga Porto Montenegro a legnagyobb montenegrói kikötő, eszméletlen luxus felhozatallal. Gyönyörű tiszta mosdó ( külön egyéni tusoló és wc, mozgássérült és családi ), kártyás beléptetőrendszer…. Az ára…. Nos ehhez mérten 96 euro volt egy éjszaka egy 46 lábas hajóval. A városban is az árak picit a horvát árak felett voltak. Így ne az olcsóságra építsünk, ami Montenegró egyik előnye volt eddig. És ha pár szót tudunk oroszul…. 🙂 Kicsit elkalandoznék. Állt itt egy hajó. Nagy hajó…. Helikopter platform, tűzoltó berendezés,  stb… Kutatóhajó… Sputnik néven persze. Aztán a neten utánanéztünk, és kiderült, ez csak egy support (!) hajója az egyik yachtnak… Hogy van e pénz az oroszoknál…? 🙂

Tivatból elindultunk Kotor felé. A belső öblökben körbe akartunk nézni, így nem egyenesen Kotornak vettük az irányt. Bent aztán vitorlát is bontottunk ( a bejáratnál 10 percenként két irányból komp, jelentősebb forgalom, így inkább motoroztunk ) és küzdöttünk a széllel. Mert hol volt, hol nem. Hol alig, hol 15-20 csomó. Átlag 100 méterenként és az iránya is állandóan változott, ami nem csoda a hely földrajza miatt. Magas hegyek, több irányban/ból ráadásul a szoros is fordul kanyarog, így nehéz kiszámítani, mikor merről, mekkora erővel. Igaz a helyiek szerint nem állandó jelenség, de rendszeres. Délutánra Kotor előtt jártunk amit a nagy turista szörnyetegek jeleztek a vizen Kotor előtt. Kotor marinája az öböl végében bal oldalon található. Na, ez tipikus montenegrói marina. – Van tusoló? – Van van, ott 300 méterre a városfalon belül. ( Pici, koszos, szűk. ) – És WC? – Az is van az ellenkező irányban a par üveg épületében…. ( Egy kávézó WC-je, egy darab, koedukált ) Igaz, csak 45 euro volt a kikötés, de nem is csoda, hisz  szinte nulla szolgáltatás. Szerencsére víz és parti áram volt, valamint előre kellett fizetni kikötéskor, ami kényelmesebb mint másnap reggel rohangálni a recepcióra. Mondjuk azért, mert itt nem is volt recepció. 🙂 Kotor városa…. Szép és szép helyen fekszik. De koszos. Remélhetőleg előbb utóbb rájönnek, hogy a turisták fontosak és elkezdik kitakarítani. Ennek azért volt már jele, de attól még egy hasonló horvát óvároshoz mérten rettentően koszos. Viszont előnye a kotori kikötőnek, hogy 20 méterre szemben ott a piac isteni zöldségekkel és gyümölcsökkel, ezt ajánlott reggel meglátogatni. Annyit kóstoltattak ( még akkor is ha jeleztem egy kofánál, hogy nem szeretnék vásárolni, de így sem hagyták, hogy távozzak kóstoló nélkül ), hogy a reggeli meg is volt. Azaz vendégszeretet csillagos ötös! Bevásárlás után elindultunk vissza. Zelenika, kijelentkezés, bejelentkezési kikötőnek Cavtat-ot adtuk meg. Pilot könyv szerint ha délről jössz, akkor ott vagy köteles bejelentkezni ha tovább mész pl Dubrovnikba, ez büntetéssel jár. Cavtat városába érve kikötünk a határátkelő mólójánál ( öböl bal oldalán elkerített 20 méteres móló szakasz ), bemegyünk a rendőrségre ( riva közepe táján éttermek között kel felmenni egy kis irodába ), ahol közli a hatóság, hogy a kikötői kapitányság már zárva, fel kell mennünk Dubrovnikba. Ez kis bosszúság volt, mert Cavtat-ban terveztük a kikötést éjszakára. Kérdés. Ha ez az első és kötelező bejelentkező hely délről, akkor miért zár ba a Kikötői Kapitányság 17 órakor? Ez kicsit furcsa. Aki tehát délről jön, erre figyeljen. Ha viszont nem köt itt ki, hanem tovább megy Dubrovnikba, büntetésre számíthat. Cavtatből a rendőrség felszólt Dubrovnikba, leadta a hajó nevét, így nyugodtan felmehettünk addig. Eme estét így nem Cavtatban töltöttük, hanem visszaálltunk a dubrovniki ACI marinába a bejelentkezés után. Ennek menete a szokásos. Határállomás => Kikötői Kapitányság => Vám => Határállomás.

Végezetül Cavtat információ ( másnap este visszamentünk oda ). Nem marina, csak kikötő. Mediterrán kikötés, azaz hátul kötél, elöl horgony. 46 lábas hajóra ez 280 kuna. Ha kell víz és villany, az megint 280. Azaz 560 kuna összesen. Egy horvát marina ára. Igaz az öböl gyönyörű. Mi maradtunk áram nélkül és oldallal kikötve egy kalandnak hála. 14 méteres víz , elvileg 50 méter horgonylánc… Tolatunk hátra engedve a horgonyt, mikor a negyedik jelölésnél ( 10 méterenként általában jelölik a lánc hosszát ) a horgonylánc huss……. Azaz nem 50, hanem 40 méter lánc volt. Kikötöttünk oldallal, hogy felszedjük a láncot segítséggel, ekkor a horgonykamrába lenézve kiderült, hogy az elvileg 50 méter ( gyakorlatilag inkább 40 ) láncot egy apró, vékony kötéllel rögzítették amit persze, hogy úgy tépett el a lánc puszta súlya, mintha ott sem lett volna. 🙂 Amikor visszaraktuk, kapott egy rendes seklit a tartalék horgonyról. 

 

                   

Vélemény, hozzászólás?