Az utolsó nap… 🙂 Holnap már csak a hazaút…. 🙂

12986653_589238071232894_2081123039_oAz utolsó napon tényleg nyár lett. Felhő egy szál se a nap égette a bőrünk. 🙂 És még ki sem futottunk Kremikből. Egy jó reggeli a marina éttermében, egy kis vásárlás a marina boltjában és el is indultunk fél 10 magasságában. Mivel még akartuk élvezni  nyarat, így motorral robogtunk gyorsan a Kék Lagúnába, ahol horgonyt vetve még egy utolsót ejtőzött a csapat. Ki a szigeteket fedezte fel bocin, ki a fedélzeten dőlt ki. Amint ez meg volt, egy gyors ebéd még született a hajón és elindultunk visszafelé. Tankolás után jött a hajó leadása. Megint nem volt több 10 percnél, és max negyed óra kellett csak ahhoz, hogy jöjjön hozzánk a srác átvenni a hajót. Ez a kikötő tud valamit a gyorsaságról és semmit nem bonyolítottak túl. Ajánlom mindenkinek, szerintem én is sűrűbben fogok innen indulni a jövőben. Tökéletes a kiszolgálás. Szóval átvétel után, mivel a mai éjszakát még a hajón töltjük, ismét 12986403_589237951232906_304317979_obejártuk Trogirt, elköltöttük az egyik óvárosi étteremben a hétzáró vacsorát, majd visszacaplattunk a marinába. Reggel 8-kor kell elhagyni a hajót, bemegyünk még a piacra hisz mindenki szeretne valami finomságot hazavinni, aztán uccu…

Ezen az úton sikerült olyan úticélokat találni, ahol a crew egy tagja sem járt még, így mondhatni, kalandosra sikeredett. Az időjárásra sem lehetett panasz, az első nap volt csak szigorúbb, a többin már boncolgatta a nyár a szárnyait. Már most körvonalazódik bennem a következő túra, amely május végére tehető, feltéve ha előbb nem alakul valami. 🙂 Ismét bizonyítottuk, hogy a tengeri vitorlázás NEM a kiváltságosok jutalma, hanem bárki megengedheti magának, és hogy olyan élményekkel térhetnek haza az emberek, amik aztán akár az egész életüket megváltoztathatja. A hajózást vagy gyűlöli valaki, vagy szerelmes lesz bele. Ahogy érzem, ma is ( azaz ezen a héten is ) s szerelmesek táborát erősítettem. A”szárazföldi ember” sokszor el sem tudja képzelni, milyen dolgokat lehet megtapasztalni a tengeren egy vitorlázás alkalmával. A természet szépsége, más életvitel, más értékrendek, önmagunk megismerése, ismeretek bővülése, és a legfontosabb, a tenger és a természet maximális tisztelete. Mindenkinek kívánom, hogy legalább egyszer legyen mersze belekóstolni ebbe a világba. Egyenlőre záródnak eme sorok, de a hajónapló hamarosan folytatódik. Új csapat, új célok, új kalandok. Mert a Tengeri Kalandok erről szól. 🙂

komiza

 

 

Vélemény, hozzászólás?